Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kutatás célja

Kutatási terv

 

1, Háttér, megoldandó problémák. Melyek voltak a saját eredmények a projektben?

Kutatásunk alapötlete egy, az ELTE Történeti Intézetében Mátay Mónika által vezetett posztgraduális szemináriumon merült fel. Történeti antropológiai és mikrotörténeti szövegek elemzésével foglalkoztunk, egyebek mellett a kitűnő francia társadalomtörténész, Alain Corbin A kannibálok falva című monográfiájával (Corbin, 1989). Corbin egy porosz kémnek vélt nemes lincselésének és megcsonkításának történetét dolgozta fel, amikor a III. Napóleont éltető, kissé ittas falusiak egy verőfényes nyári délután brutálisan leszámoltak a császár „ellenségével”. A monográfia egyik kérdésfelvetése, hogyan lehetséges 1870-ben, hogy a helyiek cselekedetüket helyénvaló, bátor és hazafias tettnek, míg az országos közvélemény atavisztikus, brutális, vadállati gyilkosságnak értelmezte? Hogyan élhetnek szinkronban, egymás mellett, egy nemzeten belül ennyire eltérő értelmezések? Ekkor idéztük fel a tiszazugi mérgezések kapcsán keletkezett, hasonlóan eltérő, párhuzamos értelmezéseket.

Természetesen készültek a témában publikációk, Bodó Béla monográfiája, Gunszt Péter és Gyáni Gábor vonatkozó tanulmányai, csak, hogy néhányat említsünk. Mindeddig azonban magyar nyelven önálló kötet, vagy tanulmánykötet nem látott napvilágot az arzénes mérgezésekről.

A vezető kutató évek óta foglalkozik mikrotörténeti elemzésekkel, első monográfiájának témája házassági, magánéleti konfliktusok értelmezése a 19. századi Debrecenben. Ugyancsak foglalkozik a bűnözés történetével. 2005-ben Csapó Csabával közösen kutató szemináriumot szerveztek az ELTE-n, eme projekt végterméke a Bűnös Budapest címmel publikált Budapesti Negyed szám (2005. 1-2. szám). A kötetben a hazai bűnözési elméletek, a bűnözők antropológiai vizsgálatát demonstráló kutatásokat mutatták be, illetve azzal a kérdéssel foglalkoztak, milyen nyelvezettel dolgoztak a századfordulón és a 20. század elején a hazai tudósok, hogyan azonosították és stigmatizálták a deviáns egyedeket, mennyiben támaszkodtak saját eredményekre, és hogyan illesztették munkájukat nemzetközi diskurzusba. A vezető kutató egy tanulmányában feldolgozta az egyik leghírhedtebb 19. századi betyár, Sobri Jóska személyét övező mítoszokat, és a koronként eltérő ideológiai bázisra épülő, eltérő szociális és erkölcsi üzeneteket hordozó történeteket. Szintén elemzett egy 1884-es budapesti prostituált-gyilkosság kapcsán kibontakozó társadalmi vitát, amelynek intenzitása a prostituált személyének szóló általános érdeklődésnek, és a gyilkossal, elmeállapotával, pszichológiai diszpozíciójával kapcsolatban napvilágot látott feltételezéseknek köszönhető.

A tiszazugi arzénos esetek sajtódiskurzusát Mátay Mónika egy 2003-ban, Párizsban rendezett nemzetközi krimináltörténeti konferencián ismertette, de egyéb kutatásai miatt akkor a projekttel nem foglalkozott tovább. Ugyanakkor alapvetően fontosnak tartja, hogy egy ilyen jelentőségű, és volumenű társadalmi dráma kellő figyelmet kapjon, s immár nemcsak a napilapok, bulvársajtó és televíziós hírcsatornák munkatársaitól, hanem társadalomtörténészektől is.

A kutatásban résztvevő Csapó Csaba a fentiek mellett a centralizálódó nemzetállam kísérletét mutatta be, ahogyan a kiegyezés után visszaszorította a maffiahálózatra emlékeztető magyarországi betyárvilágot (Ráday Gedeon és a szegedi királyi biztosság. Pécs, 2007). Szijártó Istvánt kiterjedt mikrotörténeti kutatásai, historiográfiai tanulmányai, és a témában végzett oktatási tevékenységének köszönhetően kértük fel a jelen munkához való csatlakozásra. Péley Bernadette a narratív pszichológia egyik neves szaktekintélye, aki vizsgálataiban sikeresen alkalmazta a módszert, elemezte az identitás és a deviáns viselkedés összefüggéseit. Papp Barbara résztvevő kutató doktori értekezésében két világháború közötti társadalomtörténeti témával foglalkozott. Disszertációjában a kaszáskeresztesek mozgalmának hátterét kutatta különös tekintettel egy alföldi mezőváros, Dévaványa lakóinak motivációira. A résztvevő posztgraduális és mesterképzésen tanuló hallgatók között olyanok szerepelnek, akik néprajzzal, sajtótörténettel, a társadalmi nemek történetével, a bűnözés történetével és történeti demográfiával foglalkoznak.

Jelen kutatócsoport 2011. júniusában kezdett foglalkozni a mérgezéses esetekkel. Mátay Mónika 2011. őszi félévében az ELTE Történeti Intézetében három szinten, posztgraduális, a mesterképzésben és az alapképzésben résztvevő diákokból kutató szemináriumokat szervezett. A diákok összegyűjtötték és feldolgozták a hazai szakirodalmat, illetve tematikus bontásban (antropológia, jogantropológia, társadalmi nem, a parasztság hétköznapjai etc.) elkezdték a vonatkozó nemzetközi irodalom áttekintését. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban lefényképezték a közvetlenül bűntényekkel kapcsolatos dokumentumokat, illetve a levéltárban őrzött feldolgozásokat (két levéltári doboz). Emellett összegyűjtötték a korabeli külföldi (kiváltképp amerikai) és magyar sajtótermékekből a mérgezésekre vonatkozó tudósításokat, reflexiókat. A történeti demográfiával foglalkozó diákok Excel táblában megkezdték az érintett falvak lakóinak demográfiai adatrögzítését. Terepmunka során előzetes interjúkat készítettünk a „fertőzött” falvakban élő helytörténésszel, könyvtárossal, tanítóval és más személyekkel, akik segítettek a kutatás alapvető kérdéseinek végső formába öntésében.     

 

2. Hipotézis, kulcskérdések, a projekt célkitűzései.

1. A korszakban és a II. világháború utáni évtizedekben számos, az arzénos mérgezésekre vonatkozó értelmezés látott napvilágot. Publicisták, szociológusok, kultúrpolitikusok, szépírók és újságírók keresték a társadalmi dráma magyarázatát. Milyenek a párhuzamos értelmezések? Milyen eredményre vezet a diskurzuselemzés, amelyben a különféle ideológiai és társadalmi hátterű szövegek keletkeztek?

2. Mennyire tekinthető kivételesnek a vizsgált esemény? Vajon nemzetközi mércével egyedülálló, vagy más társadalmi-kulturális közegben is van példa hasonlóan drasztikus, az egyének által megvalósított szelekcióra? A tiszazugi krízis csak a jéghegy csúcsa, vagy az efféle magatartási minta kifejezetten a régióhoz köthető és a magyar parasztságban másutt nem tárható fel?

3. A feminista társadalomtörténet-írás túlnyomóan a nők kiszolgáltatott helyzetére hívta fel a figyelmet a múlt társadalmaiban. Vajon alkalmas-e a jelen vizsgálat arra, hogy ezt a sommás és sematikus ábrázolást újraértékeljük? Mennyiben hoz új eredményeket egy olyan történelmi elemzés, ahol külön figyelmet fordítunk a társadalmi nem kategóriára, a nemek viszonyára?

4. A tömeges mérgezést, mint aktust feltétlenül meg kell határoznunk. Hogyan értelmezzük? Deviáns viselkedés? Vagy olyan bűncselekmény, amely a többségi társadalom szemében bűn, a helyiek számára azonban szükséges norma és gyakorlat?

5. Az interjúzás lehetővé teszi, hogy foglalkozzunk az eset következményeivel. Vajon traumaként élték meg az érintett falvak lakói a történteket? Volt-e valamilyen identitás-formáló szerepe a tragédiának, a bírósági eljárásnak és a kitüntetett hazai-nemzetközi figyelemnek, amely a falvakra irányult? Túlléptek-e az utódok a múlton, vagy valamilyen formában magukon viselik a bélyeget?

 

3. Az alkalmazott kísérleti módszer

Kísérleti módszerünk természetesen nem lesz, hiszen történeti jellegű kutatásról van szó. A kutatást számos, az elmúlt évtizedekben bekövetkezett módszertani újítás segíti. Ezek között kiemelten fontos a mikrotörténelem és a történeti antropológia, de hangsúlyoznunk kell az alsóbb osztályok életviszonyainak szentelt kitüntetett figyelmet. Szintén az elemzést könnyíti az 1970-80-as évek paradigmaváltása, az új kultúrtörténet felbukkanása, és azon belül a nyelvi fordulat bekövetkezése. A történészek ettől kezdve tudatosabban reflektáltak a nyelvhez való viszonyukra és a diskurzuselemzésre.

Választott témánk és a rendelkezésünkre álló források lehetővé teszik olyan, eddig kevéssé ismert módszerek alkalmazását, mint például a jogantropológia, amely az érintettek és a jogi szakemberek joghoz való viszonyát, a jogi normák érvényesülését, a jogéletben való eligazodást vizsgálja. A levéltári források feldolgozása mellett építünk a vonatkozó sajtóirodalom és a tiszazugiakkal készítendő interjúk mélyebb vizsgálatára is,

A pszichológiai kutatási részben a narratív pszichológia, illetve a narratív pszichológiai tartalomelemzés kérdésfeltevéseit, eszközeit és módszereit használjuk. Alkalmazni kívánjuk a László János és kutatócsoportja (amelynek Péley Bernadette is tagja) által létrehozott, a Nooj rendszerhez kapcsolódó magyar modulokat: úgy véljük, kiemelten hasznos lesz például az ágencia, énreferencia modulok alkalmazása a vallomásszövegekben.

Mindenesetre azt vélelmezzük, hogy a fent lefektetett tudományos és módszertani sokszínűség révén az átlagos történeti kutatásoknál sokkal gazdagabb eredményeket remélhetünk.      

 

4. Valószínűsített eredmények

Mindenképpen különleges eredménynek mondható már magának a problémakörnek a tudományos igényű történeti feltárása is, amelyet minden bizonnyal érdeklődéssel fogad majd a nemzetközi - történeti, pszichológiai, néprajzi, kulturális antropológiai - tudományos közélet. A tiszazugi bűnesetek mélyebb vizsgálata a korabeli társadalomi viszonyok teljesebb megértését és interpretálását eredményezi. Az interdiszciplináris megközelítés különösen ígéretes, hiszen egyszerre több társadalomtudomány módszertani innovációit is használhatjuk, amelyek új megközelítést és szemléletet eredményeznek. Gyakorlati jellegű, a jelen magyar társadalmában hasznosítható eredmény a tiszazugi régió, de az egész magyar társadalom szembesülési lehetősége a mérgezési esetekkel, mely révén megvalósulhat az események átfogóbb feldolgozása.

 

5. Kutatási infrastruktúra (évenkénti bontásban)

2012. szeptember 1-2013. augusztus 31.

Az ELTE BTK Történeti Intézet infrastrukturális adottságainak lehetőség szerinti igénybe vétele a megállapodásban lefektetetteknek megfelelően. A Pécsi Egyetem Pszichológia Intézet által térítésmentesen biztosított magyar modulokkal kiegészített Nooj program használata (Péley Bernadette senior kutató jóvoltából).

Alkalmazás a pályázat terhére: 1 posztdoktor 4 óra/nap, 1 doktorandusz 2 óra/nap, 4 graduális hallgató 4 óra/fő/nap (senior kutatók és vezető kutató részvétele pedig a meghatározott FTE-értékek szerint).

Szükség szerinti megbízások a kutatást segítő, alkalmazásunkban nem lévő személyzet számára.

A kutatás belföldi utazási költségeit (források begyűjtése) a pályázat biztosítja.

2 db notebook beszerzése a kutatók munkájának segítése érdekében.

1 db nagy teljesítményű winchester és 10 db mobil adathordozó beszerzése, tekintettel a jelentős forrásbázisra.

A kutatás infrastrukturális igényeinek biztosítása érdekében papír és egyéb irodaszerek beszerzése.

 

2013. szeptember 1-2014. augusztus 31.

Az ELTE BTK Történeti Intézet infrastrukturális adottságainak lehetőség szerinti igénybe vétele a megállapodásban lefektetetteknek megfelelően. A Pécsi Egyetem Pszichológia Intézet által térítésmentesen biztosított magyar modulokkal kiegészített Nooj program használata.

Alkalmazás: 1 posztdoktor 4 óra/nap, 1 doktorandusz 2 óra/nap, 4 graduális hallgató 4 óra/fő/nap (senior kutatók és vezető kutató részvétele pedig a meghatározott FTE-értékek szerint).

Igény szerinti megbízások a kutatást segítő, alkalmazásunkban nem lévő személyzet számára.

A kutatás belföldi utazási költségeit (források begyűjtése), valamint 1 db külföldi konferencia részvételi költségét biztosítja a pályázat. A vezető kutató számára 4 napra napidíj került megállapításra külföldi konferencia-részvételre.

Szükség szerinti irodaszer-beszerzés a költségvetésben előirányzott összegben.

 

2014. szeptember 1-2015. augusztus 31.

Az ELTE BTK Történeti Intézet infrastrukturális adottságainak lehetőség szerinti igénybe vétele a megállapodásban lefektetetteknek megfelelően. A Pécsi Egyetem Pszichológia Intézet által térítésmentesen biztosított magyar modulokkal kiegészített Nooj program használata.

Igény szerinti megbízások a kutatást segítő, alkalmazásunkban nem lévő személyzet számára, senior kutatók és vezető kutató részvétele pedig a meghatározott FTE-értékek szerint.

A kutatás belföldi utazási költségeit (források begyűjtése), valamint 1 db külföldi konferencia részvételi költségét biztosítja a pályázat. A vezető kutató számára 4 napra napidíj került megállapításra külföldi konferencia-részvételre.

Szükség szerinti irodaszer-beszerzés a költségvetésben előirányzott összegben.

 

A projekt célja interdiszciplináris alapkutatás. Az „interdiszciplináris” esetünkben nem divatszó csupán, hiszen választott témánk maximálisan lehetőséget ad az efféle megközelítésre, sőt számunkra ez az egyetlen releváns és értelmes módszer a mai társadalomtudományban. Így lehetőségünk nyílik egy sokrétű társadalomtörténeti probléma, a két világháború közötti tiszazugi arzénes mérgezéses gyilkosságsorozat értelmezésére. A munka során feltárjuk a vonatkozó levéltári forrásokat, amelyeken kvalitatív és kvantitatív elemzést egyaránt végzünk. Célunk az érintett falvak társadalmának kapcsolati hálózat rekonstrukciója. Emellett az eseményeket mikrotörténeti módszerekkel vizsgáljuk, mert úgy véljük, hogy az intenzív forráselemzés, illetve ennek kontextusba ágyazása olyan kultúr- és társadalomtörténeti jelenségekre világít rá, amelyek pusztán makroszkopikus megközelítésben elsikkadnának. Forrásainkat, amelyek sokfélék (jogtörténeti, kvantitatív, narratív, vizuális, sajtó etc.) diskurzuselemzésnek vetjük alá abból a célból, hogy az érintett paraszti társadalom önigazoló és a környező társadalom, társadalmi intézmények elutasító érvelését párhuzamosan vizsgáljuk. Narratív pszichológiai tartalomelemzést végzünk, feltárjuk az implicit nyelvi jellemzőket az identitás, kultúra, kulturális gyakorlat és deviancia összefüggésében. Az elkövetők döntő többsége nő, ezért vizsgálati kategóriaként alkalmazzuk a társadalmi nemet. A bőséges jogi forrás lehetővé teszi a jogantropológiai megközelítést, azaz annak felderítését, hogy az érintettek milyen jogtudattal, jártassággal rendelkeztek.

  

alapkérdés: A tiszazugi sorozatos mérgezés nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő esemény. Politikailag és kulturálisan egyaránt „terhelt” történet, amelyben egymás mellett, egymás után számos értelmezés keletkezett. A korban az egyház és az állam egymásra mutogatott, a népi kérdésekre fogékony értelmiség társadalmi drámaként fogta fel az „önsegítés” eme sajátos módját. A Rákosi-korban a kommunista propaganda a fasiszta Horthy-Magyarország erkölcsi züllését látta igazolva. Mi is történt valójában? Különleges bűntény, a bűnkrónikák szenzációs sorozatgyilkossága? Vagy inkább közösségi kulturális gyakorlatról, rutinszerű deviáns viselkedésről van szó, amellyel kiszolgáltatott emberek szociális helyzetükön próbáltak javítani? Tud-e, ráadásul egy modern társadalomtörténeti módszerekkel kevéssé vizsgált terepen, paraszti környezetben új szempontot adni a nemek közötti kapcsolat értelmezéséhez?

Elfogadott volt-e az arzénos mérgezés a helyi társadalmakban? Miként vélekedtek a módszerről a helybeliek? Hogyan jellemezhetőek az érintett falvak társadalmai? Melyek a legerősebb történeti, szociológiai, pszichológiai, antropológiai magyarázó tényezők? Mennyiben befolyásolta a gyilkossá válást a szegénység, társadalmi státus, családi helyzet, személyiség, életkor, nem, iskolázottság etc.?

Vajon milyen nyomot hagytak a közösségi tudaton a gyilkosságok? Volt-e negatív identitásteremtő erejük, vagy a ma élők számára mindez már nem bír jelentőséggel?

 

A kutatás jelentősége: A kutatás hiánypótló, hiszen a témában magyar nyelven eddig nem készült átfogó elemzés. Az egyetlen monografikus összefoglalás szerzője Bodó Béla észak-amerikai történész, aki művét a magyarországi viszonyokban tájékozatlan, angolszász közönségnek szánta. A munka során lehetőségünk nyílik több szempontú mikrotörténeti és interdiszciplináris elemzésre, amellyel a két világháború közötti társadalom sajátos jelenségét tárjuk fel, s egyben eme társadalom sajátos arculatával szembesülünk. A kutatás hiánypótló abban a tekintetben is, hogy mikrotörténeti, jogantropológiai, kulturális antropológiai és narratív pszichológiai elemzések a korszakra vonatkozóan eddig nem készültek. A munka releváns, most kell elvégezni, mert élnek még olyan idős emberek, akik a drámában érintettek közvetlen leszármazottai, vagy gyerekként személyesen ismerték őket. Úgy is fogalmazhatunk, mélyinterjúk készítéséhez az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még értékes információkat gyűjthetünk. Emellett a projekt jelentősen, és különlegesen sokrétű problémát vizsgálva járulhat hozzá a magyarországi bűnözés történetéhez. Ugyanakkor a kutatás pszichológiai eredményt is ígér, hiszen a geertz-i megértő antropológia szellemében folytatott vizsgálódás hozzájárulhat az egykori trauma feldolgozásához a helyi társadalomban.